A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdése alapján tájékoztatjuk a lakáscélú állami támogatásokról, ezzel is az Ön könnyebb eligazodásához szeretnénk hozzájárulni. Ennek érdekében összefoglaljuk a használt lakás vásárlás esetén elérhető lakáscélú állami támogatási formák igénybevételének legfontosabb feltételeit. Felhívjuk figyelmét, hogy ez a tájékoztató a lakáscélú támogatások igényléséhez szükséges alapvető információkat tartalmazza. Az, hogy Ön mint igénylő ténylegesen jogosult-e valamely támogatási formára csak a hitelintézeti támogatásbírálatot/ hitelbírálatot követően állapítható meg.

 Használt lakás vásárlásához igénybe vehető lakáscélú állami támogatások:

1.) Kamattámogatott lakáskölcsön

Otthonteremtési kamattámogatás

2.) Vissza nem térítendő támogatás

Családok otthonteremtési kedvezménye

3.) Állami kezesség

Állami kezességvállalás fiataloknak

4.) Lakástakarékpénztári megtakarítás

A következőkben az említett támogatásokat mutatjuk be felsorolásuk sorrendjében.

1. KAMATTÁMOGATOTT LAKÁSVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN

A kamattámogatásos kölcsön igénybevételével az használt lakást vásárolni kívánó családok számára elérhetőbbé válik az otthon megszerzése.

1.1. OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSOS KÖLCSÖN

Az otthonteremtési kamattámogatással vásárolt használt lakásnak vételára nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

Az igényelhető kölcsön összege:

A kamattámogatott vásárlási kölcsön összege legfeljebb 10 millió forint lehet.

A kamattámogatás jellemzői:

− A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosszabb futamidőnek az első öt évére jár a kamattámogatás.

− A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt állandó, a jogszabályban meghatározott állampapírhozam 50 %-a.

Ha a közös tulajdon megszüntetésével – ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve az élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését – az egyik tulajdonos megszerzi a lakás kizárólagos tulajdonjogát, a megvásárolt tulajdoni hányad adásvételi szerződésben foglalt vételára alapján számított teljes lakásérték nem haladhatja meg a használt lakás vásárlás esetén megadott értékhatárt. Ebben az esetben az eladó és a vevő egymásnak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói is lehetnek.

− A kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összegének erejéig, az első 5 éves időtartamra a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

− Az igénybevevő vállalja, hogy a kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

− A kamattámogatott kölcsön a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

Az otthonteremtési kamattámogatott kölcsön igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön.

Házasság vagy élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa, illetve élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy élettársa ugyanazon lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.

Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

2. VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS

2.1. CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE (CSOK)

A vissza nem térítendő támogatás igényelhető – a lakás nettó alapterülete alapján számított –legfeljebb 350.000 Ft/négyzetméter vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához és lakáscseréjéhez, ha a vételár nem haladja meg:

Közép-Magyarország területi egysége (Budapest és Pest megye) esetén

a) Budapesten a 35 millió Ft,

b) városokban a 28 millió Ft,

c) egyéb településeken a 23 millió Ft,

 Dunántúl területi egysége (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Tolna, Somogy megye) esetén

a) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft,

b) városokban a 23 millió Ft,

c) egyéb településeken a 18 millió Ft,

 Alföld és Észak területi egysége (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) esetén

a) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft,

b) városokban a 19 millió Ft,

c) egyéb településeken a 16 millió Ft

jogszabályban meghatározott vételár maximumot.

A kedvezménnyel megvásárolni kívánt lakásról, illetve tulajdoni hányadról szóló adásvételi szerződésében szereplő, a területi egységre meghatározott vételár maximumnak megfelelő vételára legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

Lakáscserének minősül a Ptk. szerinti csereszerződéssel vásárolt lakás, ha egyidejűleg két adásvétel történik, melynek során az egyik lakás eladója a másik lakás vevőjévé válik és ugyanez történik a másik lakás tekintetében is.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételével megvásárolhatja az általa bérelt lakást, ha mind a lakás, mint az igénylő a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz.

Hogy kell kiszámítani a lakás teljes nettó alapterületét?

A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

Ki jogosult a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

Az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs. Nemzetgazdasági Minisztérium Érvényes: 2016. január 1-jétől használt lakás vásárlása

Lakáscsere esetén az igénylő tulajdonában levő, a csereszerződés tárgyát képező lakás, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője esetén az általa bérelt és megvásárolni kívánt lakás nem zárja ki a kedvezmény igénylését.

Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:

az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában

- legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,

- 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy

- 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

Mit kell figyelembe venni a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

- az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

- az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából végtörlesztett összegével,

- a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,

- olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,

- a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg.

Kik igényelhetik a kedvezményt?

- életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve

- olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét – a nevelt gyermekek számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott gazdasági és költségvetési bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal is igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családok otthonteremtési kedvezménye vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással vásárolt lakásba vele együttköltöző

a) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy

b) a fiatal házaspár (legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartott gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye).

Ki minősül gyermeknek?

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint

b) az igénylő meglévő, eltartott gyermeke, aki nem töltötte be a 20. életévét, vagy

20. életévét betöltötte, de:

- a 25. életévét még nem töltötte be és oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy

- legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

A családok otthonteremtési kedvezményét egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság vizsgálatánál az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő?

Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, és legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a családok otthonteremtési kedvezményével.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam az adásvételi szerződés megkötésének napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 év vagy 8 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal) annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII. 6.)

Korm. rendelet] alapján az igénylő lakásépítési(-vásárlási) kedvezményt/ lakásépítési támogatást, illetve a családok otthonteremtési kedvezményét megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.

Mitől függ a kedvezmény mértéke?

Az igénybe vehető családok otthonteremtési kedvezményének összege függ: a meglévő, a terhesség 24. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat és a vállalt gyermekek együttes számától (ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybe vettek) és a lakás hasznos alapterületétől.

A vásárolandó lakás hasznos alapterületének meghatározásánál az igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást már igénybe vették. Nem jogosult a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére a támogatott személy, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb alapterületet a vásárolandó ingatlan hasznos alapterülete nem éri el.

Hasznos alapterület számításánál figyelembe veendő gyermekek száma = meglévő gyermek, akire már korábban vissza nem térítendő támogatást igénybe vettek+korábbi jogszabályok alapján vállalt gyermek+meglévő gyermek, akire még nem vettek igénybe vissza nem térítendő támogatást+a terhesség 24. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat+a jelenlegi igénylésben vállalt gyermekek száma

Használt lakás vásárlása esetén, a családok otthonteremtési kedvezményének összege nem haladhatja meg az 5 éven belül lakás vagy lakásban lévő tulajdoni hányad értékesítéséből kötelezően visszaforgatandó, rendelkezésre álló saját erő figyelembevételével számított vételár-különbözet mértékét.

 

FONTOS!

Felhívjuk a figyelmüket, hogy az Eladó hozzájárulásával a tulajdonba kerülés és a kedvezmény hitelintézetnél történő igénylését megelőzően megkezdett vagy folyamatban lévő, a kedvezménnyel érintett lakást érintő felújítások esetén a hitelintézet által megbízott értékbecslő által végzett helyszíni szemle megtörténtekor is teljesülnie kell a lakás komfortossággal kapcsolatos feltételeknek (melegvíz-, ivóvízellátás, egyedi fűtési mód).

Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?

A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?

A lakás műszaki állapotának a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant?

A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a támogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli, és a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kedvezményt az állam folyósította.

Amennyiben az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével egyidejűleg a vételár megfizetéséhez kölcsönszerződést is kötött, igényelhető-e a későbbiekben, a kölcsönszerződést követően született gyermek után a kedvezmény?

Az igénylő, aki 2015. július 1-jét követően meglévő, vagy vállalt gyermeke után már egy alkalommal lakása vételárának megfizetéséhez igénybe vette a családok otthonteremtési kedvezményét, az a kölcsönszerződés aláírását követően született (vállalás esetén csak a vállalt és teljesített gyermek után született) gyermeke után is igényelheti. E támogatás a kedvezménnyel és kölcsönnel vásárolt lakást terhelő, a még fennálló (fel nem mondott) lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer Ft.

A később született gyermek után járó kedvezmény megfelelésének vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a lakás hasznos alapterületét.

A később született gyermek után járó kedvezmény csak a kedvezmény elbírálására jogosult, a jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező hitelintézetnél felvett és fennálló lakáskölcsön csökkentésére számolható el.

A családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó részletes szabályokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

1. ÉS 2. PONTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:

A támogatott ingatlan földrajzi helye

A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén vásárolható használt lakás.

A támogatás igénylésének határideje:

A kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.

Mi minősül lakásnak?

Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet az 1. pont szerinti kamattámogatott kölcsön és/vagy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?

Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mi minősül komfortos lakásnak?

Az a lakás, amely legalább

a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,

b) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,

c) melegvíz-ellátással,

d) egyedi fűtési móddal, és

e) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel rendelkezik.

Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet

a) teljesen közművesített, ha

aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),

ab) az ivóvíz,

ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint

ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

b) részlegesen közművesített, ha

ba) a villamos energia,

bb) az ivóvíz,

bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

- az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

- a hontalan jogállással, vagy

- menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Hogyan kell igazolni az 1.1. pont szerinti kamattámogatott kölcsön, a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?

Az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában

-  szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,

- az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, folyamatosan legalább 180 napig - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van - a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 180 nap biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján együttesen is teljesíthető, ha az említett kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva.

Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt.

Mentesül a 180 napos TB jogviszony fennállásának igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a családok otthonteremtési kedvezményének folyósítása?

A kamattámogatott kölcsön, a családok otthonteremtési kedvezménye és az akadálymentesítési támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a vásárlás finanszírozására már felhasználták.

Mire kell még odafigyelni?

- Ha a támogatással érintett lakás megvásárlásához a családok otthonteremtési kedvezményét és hitelintézeti kölcsönt is igénybe kívánnak venni, akkor ezt adásvételi szerződésben is fel kell tüntetni.

- A támogatott személy a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét – az erre az állammal szerződött – hitelintézetekhez nyújthatja be. A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

-  A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nemért egyet, a kamattámogatott kölcsönre, illetve a családok otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.

- Az igénylőnek vállalnia kell, hogy lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet, legfeljebb 10%-át (foglaló) fizeti meg készpénzben, a fennmaradó vételárrészletet az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.

- Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

- A lakástulajdonosnak a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.

 

 

3. ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS

A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a lakás vásárlásához hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre a vásárolt lakás hitelbiztosítéki értéke nem nyújt fedezetet.

- Az állami kezességvállalást a 35 év alatti fiatal házaspárok, élettársak vagy gyermeküket egyedül nevelő támogatott személyek igényelhetik, ha legalább 30%-os önerővel rendelkeznek.

- A lakás vételára nem haladhatja meg

o Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot (általános forgalmi adóval együtt, telekhányad nélkül),

o más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot (általános forgalmi adóval együtt, telekhányad nélkül).

- Igénybevétel esetén egyszeri 2 %-os kezességvállalási díjat kell fizetni a kölcsön állami kezességgel biztosított részére.

- A kezességvállalással biztosított kölcsön csak forint alapú lehet.

- Az állami kezességvállalásra való jogosultság megállapítását az adásvételi szerződés aláírást követő 120 napon belül kell kérni a hitelintézettől.

A kezességvállalásra vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.

4. LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRI MEGTAKARÍTÁS

A lakásvásárlási célra előtakarékoskodók lakástakarékpénztári betétben elhelyezett megtakarításaik után állami támogatás jár, mely a befizetett betét 30%-a, de legfeljebb évi 72 ezer forint. A takarékoskodás legrövidebb kötelező időszaka 4 év. A betét felvételével egy időben a lakástakarékpénztártól kölcsön is igényelhető.

Lakástakarékpénztári megtakarításokra vonatkozó részletes szabályokat a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény, valamint a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

Kérjük, hogy további kérdéseivel a kereskedelmi bankokat, a jelzálog-hitelintézeteket, a takarékszövetkezeteket, vagy hitelszövetkezeteket szíveskedjen megkeresni! 

 

Forrás: www.kormany.hu